KÉT Autónyi CSODA! – Autó no.1.

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, valahol Kelet-Magyarországon, volt egy kis család. Vagyis nem is volt olyan kicsi, nevelkedett ott négy kicsi lány és egy kisfiú. Bár szűkösen, de nagy szeretetben éltek, a szülők odafigyeléssel, gondossággal nevelték a gyerekeket, akik ügyesek, tisztelettudóak, kedvesek voltak. A boldogságuk azonban egyszer megroppant, mert a gyerekek anyukája váratlanul meghalt… pár évvel később az apukájuk is.

A kisebb gyerekek gyerekotthonba kerültek, szomorúságban teltek az évek. A legkisebb kisleánykát anyukája halála után megtámadta valami érthetetlen, furcsa betegség. Eleinte csak botladozva járt, később nehezére esett a futás, mozgás. Mire felnőtt, már erősen korlátozott volt a mozgása. Legnagyobb álma az volt, hogy lehessen gyermeke. Megtalálta élete párját és megszületett egy csodálatos kisfiú. Ez a kisfiú lassan oviba megy, de az oviba járás nagy nehézséget jelent, hiszen apukája dolgozik, anyukája pedig roppant nehezen mozog. Egy kocsi segíthetne, amit át lehetne alakítani mozgássérült számára. Igen ám, de honnan lehetne egy autót szerezni, ha az embernek nincs rá pénze, meg még annak az egyesületnek sem, aki segíteni szeretne?

Most itt a mese véget érhetne, ha nem lenne egy újabb mese… Csörög a telefon és egy kedves hölgy azt mondja, adna az egyesületünknek egy autót, automata sebváltós, gyönyörű, jó állapotú. Ajándék! Kicsit öregecske, de a család kedvence így is… Pár nap múlva kezemben a kocsikulcs, a kedves hölgy és a párja elmorzsol egy könnycseppet, amikor búcsút intünk. Már láttuk lelki szemeink előtt, hogy a Fecske bolt működését segíti…. De milyen vége lenne így ezeknek a meséknek? A kicsi fiú hamarosan oviba megy. Az anyukája már letette a KRESZ vizsgát.. és boldogan éltek….Hát persze, hogy ott van jó helyen az a járgány!